Népek zenéje 1. - Észt népzene

Az észt nép életében a néművészet, népzene rendkívül fontos szerepet játszik. A XIX. századig
az egész Baltikumban a foklór volt a kultúra, mivel a középkortól érvényesülő német és lengyel uralom miatt a helyi önálló kultúra nem tudott kifejlődni. Az új balti kultúra jellegét kialakító tudósok és írók szemléletét a paraszti népművészet határozta meg.

Szerencsére a népművészet, főleg a zene igen gazdagnak bizonyult, ami valószínűleg az ősi balti istenek imnádásában betöltött fontos szerepének köszönhető. Az ősöknek meggyőződése volt, hogy a világot- legalábbis részben- a dal és a mese hozta létre. A különféle istenek, természeti jelenségek, élőlények imádását ugyan felváltotta a keresztény hitvilág, a nyárközépi mulatságot átkeresztelték Szent Iván-éjnek, a zene és dal szeretete azonban megmaradt.

A XIX. századtól kezdeve a nemzeti mozgalmak szorosan összefonódtak a népzenével, az 1869-től megtartott észt dalfesztiválok már politikai eseményszámba mentek, így ünnepelték a jobbágyság eltörlését, a nemzetek újjászületését. A szovjet időkben a nemzeti érzés megnyilvánulásának helyszínei voltak ezek, Gorbacsov hatalomra kerülése után pedig a függetlenség szimbólumaivá váltak. Az egész mozgalmat pedig elnevezték "éneklő forradalomnak".

Az egész Baltikumban jelen vannak az ősi hangszerek: a kecskeszarv, síp, furulya, nádsíp, nyirettyű, nyenyere és citera. Észtország protestáns területein honos a duda. Az egyik jellegzetes hangszerük a egy sajátos, 5-12 bélhúros lapcitera, az "éneklő fa", észt nevén kannel.

Ez egy isteni eredetű hangszer, minek fáját a hagyomány szerint akkor kell kivágni, miután valaki meghalt, de még a temetése előtt.
A balti népek történetéről, hagyományairól további információkat itt lehet szerezni.


MAGYARORSZÁG:

Hőissassaa: Az együttes 2002. szeptemberében alakult, 2004. végétől az Észt Néptánc-és Népzeneszövetség (ERRS) tagja. Célul tűzte ki az észt néptánchagyományok és a mai észt néptánckultúra értékeinek képviseletét, ennek magyarországi megszerettetését. Teszik ezt szépséges, autentikus ruhákban, zenészeik kíséretével.
Vezető: Pomozi Péter

Az együttesről képek itt és itt találhatóak.
Zenészeinek egy 2007-es demofelvétele is elérhető.

Paszabi Ágnes

Keleti kultúra 2. Mijamoto Muszasi

Mijamoto Muszasi

Napjainkban egyre népszerűbbek a japán regények. Az egyik legismertebb japán történelmi regény az öt kötetes Muszasi, amely már Magyarországon is több kiadást megélt. Érdeklődve vettem kezemben a könyvet, és az első 25 oldal elolvasása után, arra jutottam: "Ez kell nekem!" Miután megszereztem, és elmerültem a 17. századi japán kultúrában, elkezdtem érdeklődni az iránt vajon mennyi igaz belőle.

JOSIKAVA EIDZSI (1892-1962): a MUSZASI írója

Josikava Eidzsi Japán egyik legtnépszerűbb regényírója, akinek a neve más országokban is ismerősen cseng. Változatos élete során tapasztalatokat szerzett. Már egész fiatalon, 11 évesen dolgoznia kellett. Először a yokohamai dokkokban dolgozat, majd 18 évesen Tokióba utazott, és egy aranyműves tanítványa lett. Ez idő tájt kezdett érdeklődni a haiku irodalom iránt, maga Kijiro álnéven írt. 1914-ben nyert el egy irodalmi díjat Enoshima monogatori (Enosimai történet) címűregényével. 1921-től a Maiyu Shimbun kiadónál dolgozik, amíg egy földrengés el nem pusztította, ezután írásaiból tartotta felmagát. 1925-ben vette fel a Eiji Yoshikawa nevet (születési neve: Yoshikawa Hidetsugu). A Kodansha Kiadó adta ki a műveit; ezenkívül Yoshikawa 18 álnéven írt. A legnagyobb sikerét a Asahi Shimbunban megjelenet regénysorozatával érte el. Ez Mijamato Muszasi életéről szólt. Az 1937-ben kitört háborúban Kínába küldték tudosítónak, ahol megimserte a kínai kultúrát. A háború során és után is jelentek meg művei: Shihon Taiheiki (1958-1961, film: 1991), Shin Heike monogatari (1950-1957; film:1955, 1972).

Mijamoto Muszasi (1584-1645): élete és művei

Mijamoto Muszasi 1594-ben született Sinmen Takezó néven Harima tartományában. Később tovább neveken is hívták, mint Mijamoto Bennosuke (gyerekkori neve), Niten Doraku (buddhista neve). Japán egyik legnépszerűbb történelmi figurája. A 17. századi Japánnak egy jellemző figurája: harcos és a buddhizmus követője. Egészen fiatal korától kezdve foglalkozott harcművészettel: apja is szamuráj volt. Ő maga ronin volt majdnem egész életében: tehát vándor szamuráj volt. Sok tapasztalatot szerzett utazásai alatt, és kialakította a saját kardforgató technikáját, a Hyōhō Niten Ichi-ryūist. Ez a technika még ma is létezik, és még Magyarországon is vannak követői.
Muszasi. mint Takezó 17 évesen vett részt élete első csatájában Sekigaharában 1600-ban. Az ütközetben "könnyebben" sérült, és egyike volt a kevés túlélőnek (bár egyesek szerint ez mítosz csak). Alapfogú tudását apjától (egy elmélet szerint ugyan még születése előtt meghalt) és nagybátyjától, Dorinbótól sajátíotta el. A Muszasi nevet Musashibō Benkeitől, egy harcos paptól kapta. Josikawa művében Takuan kap fontos szerepet, de nincs rá bizonyíték, hogy már fiatalabb korában találkozott vele. Muszasi arról volt híres, hogy nem vesztett párbajt. Saját könyvében írta, hogy kisebb párbajokat vívott helyiekkel és utazókkal, majd amikor 21 éves lett Kiotóba utazott, ahol párbajozott több neves iskola tanulóival és mestereivel. és sohe nem vesztett. Itt kezdte pályafutását. A legismertebb iskola, a Yosioka iskola mesterét kihívta. Yosioka Seidzsiro karja lebénult a küzdelem miatt, ezért öccse, Densicsiró kihaívta bosszúból, de ő is vesztett. Yosioka Matasicsiro szintén bosszút akart állni rajta, ezért csapdát állított neki, de nem járt sikerrel. Ezután elhagyta Kitót, és tovább vándorolt egyesek szerint Nara és Hozoin tartományokban, ahol több szerzetestől különböző technikákat tanult (pl.: iaido) 1612-től kezdte tanulmányozni a zazent a Myoshin-ji templomban. Ebben az évben volt híres párbaja Sasaki Kojiróval, amit egy bokkennel nyert meg.
Részt vett az 1614-ben kitört háborúban a Toyotomik oldalán (bár egyesek szerint a Tokugavák oldalán), és harcolt az osakavai csatában. 1615-től kezdve Ogaszavara Tadanao szolgálatába állt. Volt két örökbefogadott fia, Mikinosuke és Iori, akik tovább vitték tanait. Egy ideig újra vándorolni kezdett, majd visszatért a harmincas években az Ogaszavara család szolgálatába, és levetre a simabarai lázadást. Muszasi tüdőrákba halt meg 1645-ben.
Művei:
Festményei és rajzai
Hyoho Sanju Go
Go Rin No Sho - A szamuráj útja - Book of 5 Rings
Dokkodo

Muszasi "útóélete":
Mint említettem, Muszasi Japánban nagyon népszerű történelmi alak. Sok film, sorozat, könyv született róla. Sok róla formázott figura jelenik meg egy-egy filmen, animében. Kurosava a Hét szamuráj alakját állítólag róla formázta, és több (minimum 8) film készült az életéről. Sok írót megihlette élettörténete Josikava Eidzsin kívül regényt írt róla Robert Jordan,Katsukiro Kouyama,
Életéről készült egy mangasorozat is Takehiko Inoue tollábóla, ami díjat is nyert. Egy másik mangában Muszasi, mint nyúl követi el nemes tetteit. Készült egy anime sorozat, aMusashi Gundoh, ami a fiatal Muszasiról. A japánoknál szinte elkerülhetetlen, hogy egy népszerű alakból ne készüljön egy játék. Több játéknak, playstationnek.
Muszasi több animében is felbukkan: Shura no Toki - Age of Chaos, Pokémon, Samurai Champloo, Yaiba, Cowboy Bebop és még sorolhatnánk. Ezekben természetesen a legenda Muszasi jelenik meg, vagy a neve.

További érdekes linkek:
Terebess
Haiku magyar nyelven
Anthony J. Bryant oldala
Francia harművészeti oldal
Kardokkal foglalkozó oldal
Japán történelmi és kulturális oldal
Japán története (William J. Gilmore-Lehne)
Japán története pár mondatban
A japán buddhizmus története

Reneszánsz kiállítások 1. - A Mediciek

1. A Mediciek fénykora - Szépművészeti Múzeum (2008. január 24 - május 18.)

Agnolo Bronzino és műhelye:
I. Cosimo de' Medici portréja
Firenze, Museo degli Argenti

"Élet és művészet a reneszánsz Firenzében"

www.mediciek.hu

1.1 A kiállítás anyaga és kialakítása

A "Reneszánsz Év" alakalmából a 2008-as esztendőbenben folyamatos rendezvények nyújtanak lehetőséget a múltidézésre, a XV-XVI. századi művészet, kultúra és társadalom bemutatására. Ennek egyik fontos része a reneszánsz kiállítások, melyek közül elsőként a "Mediciek fénykorá"-t mutatnám be.
A Szépművészeti Múzeumban bemutatott tárlat a korabeli firenzei művészetet mutatja be a Medici család szemszögéből. A gazdag városállam polgárai a művészetet nagy mértékben támogatták: palazzókat építtettek, festmény, szobor és egyéb iparművészeti műtárgyakra adtak megbízást, irodalmi és zenei élményekre vágytak. A Medici család kiemelkedett az átlagos jómódú polgárok közül is, eredetileg kereskedő-bankár famíliaként, majd hercegi és nagyhercegi címmel is dicsekedhettek.
A kiállítás két nagy kronológiai kategórián (quattrocento és cincquecento) belül három-három alkategóriára bomlik. Az első csoport a felemelkedő család hátterét (családfa, portrék, dokumentumok...) mutatják be. Ezt követi a Mediciek poltitikai történetével kapcsolatos kiemelkedő eseményekről szóló műalkotái, majd a család XV. századi mecénásságának "gyümölcseinek" bemutatása. A második kronológiai kategória - a cincuecento - a családból kikerülő hercegek, királynők és pápák portréival kezdődnek, majd az építészeti emlékek (palazzók, dómok, kolostorok) bemutatása famodellek segítségével, végül a hercegi és nagyhercegi cím elnyerése utánai idők (ünnepségek, használati- és műtárgyak a XVI. századból) bemutatása kerül sorra.

1.2 A kiállítás és az online tartalomszolgáltatás

Az ilyen nagyszabású kiállításoknál nem meglepő ha nem a múzeum oldalán kell kibogarászni az információt az adott tárlatról. Így most se lepődünk meg, hogy a mediciek.hu domain címen érhetjük el a kiállítás online szolgáltatását. Kétnyelvű (magyar/angol) kialakítás, pofás flash-menü (nem a túlcsippkézett fajta) várja a látogatókat. Már a bevezetőben bevallják, hogy a honlap és a tárlat felépítése nem egyezik meg, vagyis a kiállítás kronológiai sorrendben mutatja be a Medici család aranykorát, míg a honlap típus szerint (festészet, szobrászat, könyvek-kódexek, textil- és iparművészet). A bemutatott műtárgyak élvezhető minőségben találhatók meg az oldalon, többször mp3 formátumban mellékelve a többlet-információt (igaz, ezt online felületen nem lehet meghallgatni, csak saját lejátszóval). Bőséges leírást találhatunk a kiállításon bemutatott művekről, nem esnek abba a hibába a szervezők, hogy "a kevés online forrás több embert vonz a kiállításra". Külön figyelmet érdemel a "Timeline" menüpont, mellyel egységesebb képet kaphatunk a térben és időben egyszerre zajló ill. azonos személyekhez köthető eseményekről.

1.3 Az interaktivítás kialakítása helyben és az online felületen

Az interaktivitás főleg a kortárs művészettel foglalkozó kiállításokra szokott jellemző lenni. A hagyományos (konzervatív) tárlatok (újabban) a félhomályt kedvelik, ahol az alig megvilágított címkék előtt idősek és fiatalok egyaránt káprázó szemekkel (értetlenkedve) állnak és próbálják kibogarászni az adott műtárgyra vonatkozó adatokat. Kellemes kikapcsolódás.
A "Vendégségben a Medicieknél" azonban egy pozitív tulajdonsága a kiállításnak, mely első sorban a hátrányos helyzetűeknek van kialakítva, de ennek ellenére szívesen várnak minden "tapogatni szerető" embert. Itt olyan műtárgymásolatok érhetőek el (szó szerint), amelyeket nyugodt lélekkel megfoghatunk és testközelből ismerkedhetünk velük.
Az online felületen meghirdetett "Vendégkönyv" nem elérhető, pontosabban nem funkciójának megfelelően működik, inkább levél-küldő szolgáltatásnak tűnik. Azonban a "Játékok" menüpont igazi váratlan fordulatként érhet minket, ugyanis reneszánsz remekeket rakhatunk ki puzzle-ból, kvízjátékot töltögethetünk (Firenzei nyeremény-út reményében) és memória-készségünket is fejleszthetjük a reneszánsz portrék segítségével.

Pentelényi Pál