Reneszánsz kiállítások 1. - A Mediciek

1. A Mediciek fénykora - Szépművészeti Múzeum (2008. január 24 - május 18.)

Agnolo Bronzino és műhelye:
I. Cosimo de' Medici portréja
Firenze, Museo degli Argenti

"Élet és művészet a reneszánsz Firenzében"

www.mediciek.hu

1.1 A kiállítás anyaga és kialakítása

A "Reneszánsz Év" alakalmából a 2008-as esztendőbenben folyamatos rendezvények nyújtanak lehetőséget a múltidézésre, a XV-XVI. századi művészet, kultúra és társadalom bemutatására. Ennek egyik fontos része a reneszánsz kiállítások, melyek közül elsőként a "Mediciek fénykorá"-t mutatnám be.
A Szépművészeti Múzeumban bemutatott tárlat a korabeli firenzei művészetet mutatja be a Medici család szemszögéből. A gazdag városállam polgárai a művészetet nagy mértékben támogatták: palazzókat építtettek, festmény, szobor és egyéb iparművészeti műtárgyakra adtak megbízást, irodalmi és zenei élményekre vágytak. A Medici család kiemelkedett az átlagos jómódú polgárok közül is, eredetileg kereskedő-bankár famíliaként, majd hercegi és nagyhercegi címmel is dicsekedhettek.
A kiállítás két nagy kronológiai kategórián (quattrocento és cincquecento) belül három-három alkategóriára bomlik. Az első csoport a felemelkedő család hátterét (családfa, portrék, dokumentumok...) mutatják be. Ezt követi a Mediciek poltitikai történetével kapcsolatos kiemelkedő eseményekről szóló műalkotái, majd a család XV. századi mecénásságának "gyümölcseinek" bemutatása. A második kronológiai kategória - a cincuecento - a családból kikerülő hercegek, királynők és pápák portréival kezdődnek, majd az építészeti emlékek (palazzók, dómok, kolostorok) bemutatása famodellek segítségével, végül a hercegi és nagyhercegi cím elnyerése utánai idők (ünnepségek, használati- és műtárgyak a XVI. századból) bemutatása kerül sorra.

1.2 A kiállítás és az online tartalomszolgáltatás

Az ilyen nagyszabású kiállításoknál nem meglepő ha nem a múzeum oldalán kell kibogarászni az információt az adott tárlatról. Így most se lepődünk meg, hogy a mediciek.hu domain címen érhetjük el a kiállítás online szolgáltatását. Kétnyelvű (magyar/angol) kialakítás, pofás flash-menü (nem a túlcsippkézett fajta) várja a látogatókat. Már a bevezetőben bevallják, hogy a honlap és a tárlat felépítése nem egyezik meg, vagyis a kiállítás kronológiai sorrendben mutatja be a Medici család aranykorát, míg a honlap típus szerint (festészet, szobrászat, könyvek-kódexek, textil- és iparművészet). A bemutatott műtárgyak élvezhető minőségben találhatók meg az oldalon, többször mp3 formátumban mellékelve a többlet-információt (igaz, ezt online felületen nem lehet meghallgatni, csak saját lejátszóval). Bőséges leírást találhatunk a kiállításon bemutatott művekről, nem esnek abba a hibába a szervezők, hogy "a kevés online forrás több embert vonz a kiállításra". Külön figyelmet érdemel a "Timeline" menüpont, mellyel egységesebb képet kaphatunk a térben és időben egyszerre zajló ill. azonos személyekhez köthető eseményekről.

1.3 Az interaktivítás kialakítása helyben és az online felületen

Az interaktivitás főleg a kortárs művészettel foglalkozó kiállításokra szokott jellemző lenni. A hagyományos (konzervatív) tárlatok (újabban) a félhomályt kedvelik, ahol az alig megvilágított címkék előtt idősek és fiatalok egyaránt káprázó szemekkel (értetlenkedve) állnak és próbálják kibogarászni az adott műtárgyra vonatkozó adatokat. Kellemes kikapcsolódás.
A "Vendégségben a Medicieknél" azonban egy pozitív tulajdonsága a kiállításnak, mely első sorban a hátrányos helyzetűeknek van kialakítva, de ennek ellenére szívesen várnak minden "tapogatni szerető" embert. Itt olyan műtárgymásolatok érhetőek el (szó szerint), amelyeket nyugodt lélekkel megfoghatunk és testközelből ismerkedhetünk velük.
Az online felületen meghirdetett "Vendégkönyv" nem elérhető, pontosabban nem funkciójának megfelelően működik, inkább levél-küldő szolgáltatásnak tűnik. Azonban a "Játékok" menüpont igazi váratlan fordulatként érhet minket, ugyanis reneszánsz remekeket rakhatunk ki puzzle-ból, kvízjátékot töltögethetünk (Firenzei nyeremény-út reményében) és memória-készségünket is fejleszthetjük a reneszánsz portrék segítségével.

Pentelényi Pál